Hajasbaba és transzformer: A nemi identitás alakulása óvodáskorban – interjú
A óvodáskor a nemi szerepek tanulásának fontos szakasza. Hogy zajlik a folyamat?
A kislányok és a kisfiúk viselkedésében már 3 éves koruk előtt nemükre jellemző különbségeket fedezhetünk fel. Másfél-két éves korukban már különbözik játékszerválasztásuk, 2-3 évesen pedig felismerik és megnevezik mások és saját maguk nemét. Ilyen pici gyerekek azonban még nem értik a nemek folytonosságát, vagyis az egy perccel korábban fiúként megjelölt Dani szoknyába bújva azon nyomban lánnyá változik. A 3 éves gyermek azonos nemű társaival szeret játszani.
A gyerekek óvodás éveik alatt fokozatosan tanulják meg, hogy a női és férfi szerepekhez milyen tevékenységek, viselkedési formák, érdeklődési körök tartoznak. A nemi azonosság tudata 5-6 éves korra alakul ki. Ebben az életkorban a „fiú”, illetve a „lány” fogalmak jelentését egyre mélyebben értik. Ismerik a nemekhez kapcsolódó szerepeket, ami viselkedésükben is egyre nyilvánvalóbban megmutatkozik, valamint azt is tudják, hogy Dani szoknyába bújva is “bácsi palánta” marad.
Baj e, ha a kisfiú babázik, a kislány meg autózik?
Óvodáskor elején a lányok és a fiúk játéktevékenységében még gyakoriak az átfedések, idővel azonban fokozatosan szétválasztódnak a szerepek. 5-6 éveseknél már gyakran tapasztaljuk, hogy a lányok bevonulnak a babaházba, miközben a fiúk „”Superman”-ként bombázzák a babasarkot. A nemre jellemző játéktevékenység még azokban a családokban is ki szokott alakulni, ahol nem várják el a nemhez igazodó viselkedést. Családon belül inkább az apukák várják el lányuktól a lányos, fiuktól a fiús viselkedést, legkevésbé pedig a lányos fiúkkal toleránsak.
Az apukák keményebbek fiaikkal, nagyobb önállóságot várnak el tőlük, nem szeretik, ha sírnak, míg a lányaikat babusgatják, kényeztetik. Tényleg ettől lesznek a fiúk később igazán férfiasak?
Sokáig vizsgálták, hogy a „maszkulin” papáknak „maszkulinabb” fiuk van-e. Úgy tűnik, hogy nem ez a döntő. A nemi szerepek elsajátításában, a nemhez igazodó viselkedés kialakulásában az apa fizikai és lelki értelemben vett hozzáférhetősége a kulcstényező. A férfi nemi szerepek elsajátításában ugyanis kiemelt szerepe van az apával való azonosulásnak, aminek feltétele az apa és a gyermek között lévő élő, érzelem teli kapcsolat. Nem az számít, hány órát tölt az apuka hetente a fiával. A minőségi idő a döntő. Jó hír ez a különélő apukáknak.
Ha apa nélkül kénytelen felnőni egy gyerek, akkor hiányzik az apa modell. Milyen hatással lehet ez a gyerek nemi azonosulására?
Óvodáskorban a nemre jellemző viselkedésben az apával vagy apa nélkül felnövő gyerekeknél nem nagyon találtak különbséget. Serdülőkorban az apa nélkül felnövő lányok maszkulinabbak, a fiúk kevésbé maszkulinak, mint az apával felnövő társaik.
A nemi szervek felfedezése, ingerlése az óvodáskor jellemzője. Néha az ágyukban, néha nyilvánosan kerül erre sor, ami egyes felnőttek nemtetszését válthatja ki. Rászóljunk vagy ráhagyjuk?
Fontos, hogy a szülők tisztában legyenek azzal, hogy az óvodások szexuális érdeklődése, saját nemi szervük ingerlése, illetve mások nemi szervének megfigyelése természetes jelenség, a fejlődés szerves része. Gyerekkorban a bontakozó szexualitás büntetése vagy a gyerek megszégyenítése az egészséges szexuális fejlődés útját állja. Büntetés helyett legjobb, ha megpróbáljuk elterelni gyermekünk figyelmét vagy megtaníthatjuk őt arra, hogy bizonyos dolgokat nem illik mások előtt csinálni. A lényeg, hogy óvodás gyermekünk szexuális érdeklődését sose büntessük!
Honnantól nevezhetjük kórosnak a gyermekkori maszturbálást?
A szülő érzékeli, hogy az önkielégítés csak egy játék a sok közül vagy esetleg aránytalanul gyakori, felülír más tevékenységeket. Szakemberhez abban az esetben érdemes fordulni, ha a gyermeknek a nemi szervek ingerlése miatt más játékra nem jut ideje, ha az természetes kíváncsiságát, felfedező vágyát felülírja, pótcselekvéssé válik. Ilyen – meglehetősen ritka – esetben ugyanis feltételezhető, hogy az onánia a gyermek számára hiánypótló, nyugtató, vigasztaló funkciót tölt be. Egyfajta visszavonulás a világtól, aminek az okát érdemes kideríteni.