Miért nem mászik/jár/beszél még? Siettessem vagy hagyjam?
Kisgyermekes szülők számára gyakran ad aggodalomra okot, hogy gyermekeiket más, hasonló korú gyermekekkel hasonlítják össze. Az ő 14 hónapos gyerekük pl. még nem jár önállóan, a játszótéren azonban már több 12 hónapos gyerek nehézség nélkül sétál. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a fejlődés normál intervalluma rendkívül tág. Ez a gyermekek mozgásfejlődése esetén is szembeötlő, a nyelvi fejlődés tekintetében azonban még inkább hangsúlyos. Vannak gyerekek, akik már másfél évesen mondatokban beszélnek, míg sokan ennyi idősen első szavukat sem mondják még ki.
A gyerekek fejlődési tempójának különbségein túl egy adott csecsemő különféle képességei sem egyszerre, egymással párhuzamosan fejlődnek. Előfordulhat például, hogy egy 2 év körüli gyerek nagymozgásaiban igen ügyes – szépen ugrik páros lábbal, ügyesen fut, labdázik -, míg a finomabb mozgások kivitelezése (pl. gyöngyfűzés) nehezére esik. Egy adott gyermek esetén tehát a különféle fejlődési területek relatív fejlettségi szintje egy adott pillanatban igen eltérő lehet. Másrészt e területek egymáshoz viszonyított fejlettsége időben is gyakran változik.
Megnyugtatásképp annyit mondhatok, hogy – bár rengeteg vizsgálatban tettek erre kísérletet – a csecsemőkori fejlődés üteme és a későbbi intelligencia között nem nagyon találtak összefüggést. Ami általánosságban elmondható: abból a gyermekből, aki a legtöbb területen az átlagot lényegesen meghaladó ütemben (és minőségben) fejlődik valószínűleg az átlagot meghaladó intelligenciával rendelkező felnőtt lesz. Ugyanez az állítás fordítva nem igaz. Tehát egy átlagnál lassabban fejlődő gyermek könnyen lehet, hogy felnőtt korában igen intelligens lesz. A több területre kiterjedő kirívóan lassú fejlődési ütem azonban szintén figyelmet érdemel. Ebben az esetben érdemes szakemberhez fordulni annak érdekében, hogy – ha szükséges – a korai intervenciót minél előbb meg lehessen kezdeni.
Hangsúlyozni szeretném, hogy hosszú távú jelentősége nem a fejlődés ütemének, hanem a fejlődés minőségének van. A fejlődés siettetésének káros következményei lehetnek. A mozgásfejlődésben például az egyes mozgásfajták (pl. a mászás) gyakorlása azért olyan fontos, mert maga az elvégzett mozgás szolgáltatja az idegrendszer további éréséhez szükséges ingereket. A korai fejlődés egy-egy lépcsőfokának kimaradása a későbbiekben például tanulási zavarok formájában mutatkozhat meg. Ne siettessük tehát gyermekeinket! Hagyjuk, hogy gyermekünk az aktuális érettségi szintjének megfelelő funkciókat gyakorolja, ehhez biztosítsunk számára megfelelő terepet!
Szerző: Futó Judit